Népi-, népies-, nemzeti-, tradicionális-, hagyományos-, helyi építészet. Lényeg a normalitás!
 
 
képtár
 
   
           
             
 

 

Máig csodájára járunk a régi parasztházaknak. Mi lehet ennek a titka?

1.1.Miért voltak jók a régi parasztházak?

1.2.Mit tudtak akkor, amit ma nem?

1.3.Mikor és miért tért el az építészet ettol a hagyományos iránytól?

Ha a hagyományos parasztháznak ilyen elonyei vannak, miért ne építhetnénk ma is ilyen házakat?

2.1.Van-e értelme ma is hagyományos parasztházat építeni? Mik az elonyei? Mik a hátrányai?

2.2.Kinek érdemes? Kinek nem érdemes?

2.3.Hova érdemes? Hova nem ajánlott?

2.4.Nem idejétmúlt a technológia?

2.5.Lehet modern otthont berendezni a mai élet igényei szerint egy hagyományos építésu házban?

2.6.Nem idejétmúlt a stílus?

2.7.Más országokban szokás ilyen stílusban építkezni?

2.8.Magyarországon szokás ilyen stílusú házakat építeni?

Mit tegyek, ha kedvet kaptam?

 

 

1. Máig csodájára járunk a régi parasztházaknak. Mi lehet ennek a titka?

1.1.Miért voltak jók a régi parasztházak?

Mai szemmel nézve:

Rejtélyesen csodaszépek. Mesébe illően díszesek, bájosak, mégis végletesen egyszerűek és racionálisak. Úgy illeszkednek környezetükbe, mintha a tájjal eleve együtt lettek volna megteremtve.

Korabeli szemmel nézve:

Pontosan megfeleltek a lakók igényeinek. A házak alkalmazkodtak a szokásokhoz, az életmódhoz.

Helyben megtalálható építőanyagból épültek. (Nem kellett szállítani, stb.)

Jobb esetben (pl. vályogház) ingyen volt az építőanyag és a munkaerő is, hisz kalákában építették rokonok, barátok.

Élő és folytonos hagyománya, gyakorlata, „rutinja” volt a házba beépülő minden szerkezetnek (pl. mester-gerenda) és berendezésnek (pl. búbos kemence), ezért kiszámítható és jól tervezhető volt. Akár a tulajdonos maga is nekiállhatott a saját háza építésének. Az építés költségei jól összehasonlíthatók voltak a szomszéd vagy rokon házával. Nem volt szükséges utánaszámolgatni, mérlegelni, ellenőrizgetni a "kivitelezői" ajánlatokat, vagy megannyi más módon bizalmatlankodni.

A stílus és közízlés kevésbé volt heterogén. A házak azonos stílusa harmonikus, egységes utca- és faluképet eredményezett. A harmonikus környezetnek tagadhatatlanul pozitív érzelmi, lélektani hatása is volt (és van). Többek közt ezért járunk ma turistaként abba a néhány faluba, ahol megmaradt, vagy visszaépült egy-egy hagyományos stílusú utca. (Salföld, Hollókő, stb.) Az azonos stílusból fakadóan jó néhány - napjainkra jellemző - konfliktus is ismeretlen volt. (Mit fognak szólni a szomszédok a házhoz? Hogy építhet ilyen ronda házat mellém? Stb.stb.)

A Kárpát-medencében a kint és a bent között volt egy átmeneti rész: a tornác, melyre praktikus okokból igen nagy szüksége volt (és van) a földel/kerttel közelebbi kapcsolatban élő embernek. A tornácot napjainkban kezdik újra felfedezni, noha mindig is voltak és lesznek olyan tevékenységek, illetve tárgyak, melyek nem a szobába valók, de eső elől mégis meg kell védeni őket. Magyarul egy nyitott, de fedett rész fontos kelléke egy jó háznak.

Bontáskor, átépítéskor nem keletkezett szemét, csupán olyan anyagok, amiket helyben fel lehetett használni. (vályogot visszakapálni földbe, fát eltüzelni, követ újra felhasználni, stb.)

Kisebb méretek (belmagasság, alapterület, ablakok) és a vastagabb falak miatt könnyebben volt kifűthető.

1.2.Mit tudtak akkor, amit ma nem? Ma miért nem ilyen házakkal van tele az ország?

A „titok” nyitja semmi más csak a normalitás.

Erőforrás és normalitás

Aki saját maga, két kezével építi a házát, vagy aki barátai, ismerősei energiájával gazdálkodik; az nem csinálhat hülyeséget. Aki látja, átérzi, az ember és állat fáradságát, - pl. mi munka akár csak 1-2 köbméter földet/ követ elhordani- az egész egyszerűen figyelembe fogja venni a domborzatot, a növényzetet, a tájat. Tájba “komponál” tehát. Az ÉLETNEK egyszerűbb kikerülni egy fát, egyszerűbb figyelembe venni a domborzatot. Földalatti, fekete energiával (kőolaj!) működtetett tonnás acél monstrumoknak egyszerűbb kidönteni a fát, kiegyenesíteni a talajt, levágni a dombot, stb.

Aki saját maga járja, használja, műveli a területet; annak szeme lesz azokra a dolgokra is, amiket az íróasztal mögött, szakterületekre szétválogatott tervezők nem látnak/éreznek. Építész, belső építész, statikus, gépész, engedélyező hivatalok, közműszolgáltatók, kivitelező, műszaki ellenőr és még egy halom különálló ember működik ma közre mire egy épület engedélyt kap, illetve felépül. Mindnek más-más szempontjai, valós és bürokratikus nehézségei van.. Ha haladni akarnak és minél hamarabb pontot tenni az elvállalt munkájukra, akkor gyakran pont azokat a dolgokat áldozzák feli a produktivitás érdekében, amitől a régi házak olyan voltak amilyenek.

Anyaghasználat és normalitás

A megjelent modern építőanyagok új formákat szülnek. Hiszen ezen új anyagok új túlajdonságai új felhasználás módot indokolnak. Ráadásul a régi (szerves vagy hagyományos, stb.) anyagokat is elfelejtette normálisan használni a kortárs építészet.

Míg régen a magas-tető a rendelkezésre álló anyagok szerves logikájából fakadt, addig egy modifikált-bitumenes vastaglemezzel, vagy PVC-szigeteléssel egy lapos tetőt is vízzáróvá lehet tenni. A modern (szervetlen) anyagok megjelenése tehát összezavarta az évszázados (évezredes) formavilágot. Lehetőséget adott az építészek fantáziájának „elszabadulására”.

például:

 
Kő szervetlenül felhasználva.
Kő szervesen felhasználva.
 
   
 
Szervetlen, mert természetével ellentétesen, élére állítva (!) épültek be a kövek. Agyagból égetett falazóblokkon fűrészelt kövek ragasztva... gondoljunk csak bele milyen abszurditás: van egy darabka földünk, házat építünk rá. Kitermeljük az agyagot, téglát égetünk belőle;ebből falat építünk majd kibányásszuk a köveket és vékony lapkákra fűrészeljük, végül ráragasztuk az "agyag"falra. Az abszurditást még fokozza, hogy ezen műveletek között több száz kilométert cipeltük, szállítottuk le,s föl az anyagokat.....
Elődünk fogta a köveket, és agyagba tapasztva szépen egymásra rakta őket. Az összeforgatásban, illesztgetésben örömét lelte, szépérzékét ápolgatta. A telkéből kitermelt kőnek és agyagnak hála egy pincényi gödröt is kapott.
 
       
 
Fa beépítése szervetlen módon.
Fa beépítése szerves módon.
 
   
  Vízre beinduló természetes lebontó folyamatok(korhadás, stb.) ellen mérgekkel védekezik. ( gombaölő vegyszerek, stb.) Ráadásul öncélú, hiszen csupán burkolat (púder), mögötte külön tartószerkezet van. (Érdekesség: a kortárs építészet ezt az abszurdítást hívja letisztult formának, letisztult kialakításnak......) Korhadás, gombásodás ellen egyszerű formai kialakítással (túlnyúló eresz) védekezik. A beépülő fa egyben teherhordó szerkezet is.  

 

Engedélyeztetés, építkezés és normalitás

Ez a fejezet annyira hosszú lenne, hogy nem is érdemes vele foglalkozni. Az építési jogszabályokat negyedévente változtatják, nincs élő ember az országban, aki követni tudná 100%-ig. A bürokratikus rendszerünk annyira „fejlett”, hogy mindenkinek bosszúságot okot, aki csak kapcsolatba kerül vele. Hosszas kifejtés nélkül is érzi minden olvasó, hogy itt mennyire magas az abnormalitás szintje.

Díszítés és normalitás

A régi ember ott díszített, ahol adott volt az anyag, a hely, a szerkezet. A fát megfaragta, a vakolatot „meghímezte”, és így tovább. (Érdekesség: ezt ma csicsának nevezi a legtöbb hazai építész, pedig funkciótlan tetőidomokat, szándékosan irracionális szerkezeteket, pl. síkjukból a "dizájn" kedvéért kidőlő falakat, drágábbnál drágább burkolati anyagokat előszeretettel használnak.)

1.3.Mikor és miért tért el az építészet ettől a hagyományos iránytól?

A mikorra könnyű választ adni: 60-70 éve. Miért? Több okból is. Egyrészt új szervetlen építőanyagok megjelenését követően lehetőség nyílt olyat és úgy építeni, aminek előtte nem volt hagyománya. (pl. lapos-tető). Másrészt a hatalom is egyre jobban elszakadt a természettől, egyre szervetlenebbé vált, egyre szerencsétlenebbül próbált szabályozással és törvénykezéssel „rendet” tenni. (Szabályozás történetéről, sátortetős falukép kialakulásáról van erről egy jó cikk, érdemes elolvasni!) Tehát adott volt a sokféle, új, szervetlen építőanyag, egy szervetlen hatalom, és a házépítő férfi ember, aki minden korban azért dolgozott, gyűjtött, fáradozott, hogy bőséget teremtsen családja számára. Márpedig ha egy korban a körülmények úgy alakultak, hogy kocka házat volt a legolcsóbb építeni, akkor semmi csodálkozni való nincs azon, hogy tömegével olyanok épültek.

2. Ha a hagyományos parasztháznak ilyen előnyei vannak, miért ne építhetnénk ma is ilyen házakat?

2.1.Van-e értelme ma is hagyományos parasztházat építeni? Mik az előnyei? Mik a hátrányai?

Igen. Rengeteg előnnyel jár. Lényegében erről szól az egész oldal!:) Szép! Harmonikus! Hagyománytisztelő! Környezetbarát! Egészséges! Gazdaságos! Mi kellene még?:)

2.2.Kinek érdemes? Kinek nem érdemes?

Első sorban azoknak érdemes, akiknek a szíve ezt választja, de azoknak is, akik minél olcsóbb házat szeretnének!

2.3.Hova érdemes? Hova nem ajánlott?

Ahova régen építettek oda ma is érdemes, ahova régen nem (pl. ártérbe) oda ma sem ajánlott!

2.4.Nem idejétmúlt a technológia?

A technológiát és a stílus (korunkban) szét kell választani. Lehet betonból is parasztház formájú épületet felhúzni, és lehet vályogfallal is modern bauhaus formájú kocka-villát építeni. Tehát a technológia nem feltétlenül a stílus elválaszthatatlan velejárója. A technológiákat egyenként, minden ház és helyszín esetében érdemes megvizsgálni. Hagyományos technológiák bizonyos szituációkban a legjobb megoldásnak számítanak, máskor pedig kevésbé, vagy egyáltalán nem. Például a vályogfalról napjainkra kiderült, hogy a leggazdaságosabb, legegészségesebb, legkörnyezetbarátabb technológia, de nyilván nem ajánlatos belőle vasuti hidat építeni, vagy ahol gyakori földmozgások/földrengések vannak szintén más anyag ajánlott. Felhőkarcolót megint csak nem vályogból érdemes építeni. Az agyagba rakott kőfal technológiáját (pl. Balaton-felvidék parasztházai így épültek) a legtöbb esetben mérlegelni sem érdemes, hiszen egész egyszerűen nem találunk ma kivitelezőt, aki vállalná. (nem beszélve az engedélyeztetés nehézségeiről) A nádtető, mint hagyományos fedési-technológia megint csak megfontolás kérdése; egyrészről a mai nádtetők már nem gyúlékonyak (vékonyabb nádból, tömörebbre vannak verve, ami miatt úgy égnek csak, mint egy telefonkönyv, vagyis szinte sehogy), ugyan akkor ma nem éppen a szegények fedése (drága). Ráadásul már csak ritka esetben számít helyi építőanyagnak. (Velencei tó, Hortobágy környékén, meg még pár helyen ahol termelik, aratják.) A további példák sorolása helyett összességében annyit jelenthetünk ki, hogy nem kell megijedni a régi(hagyományos) technológiáktól, de hozzáértő szemmel (100%-ig tudatosan) kell eldönteni mikor ajánlott és mikor nem használni.

2.5.Lehet modern otthont berendezni a mai élet igényei szerint egy hagyományos építésű házban?

Igen. Van egy mondás, miszerint: „Nem őseinket kell követni, hanem amit őseink követtek!” Ha őseinket követjük akkor az ő komfortjuknak megfelelő házat tudunk építeni. Ami ma is tökéletes lenne, ha az ő életmódjuknak megfelelően élnénk. Ma másképp akarunk / kényszerülünk élni. Korunk megszokott komfortjának biztosításához fel kell / lehet használni korunk ismereteit és lehetőségeit is. De kellő gyanakvással és körültekintéssel! Rengeteg idejét múlt sztereotípia és túlhaladott technikai vívmány felhasználása jellemzi napjaink építészetét. Mire gondolok? Idejét múlt sztereotípia pl. a lakás legnagyobb részét kitevő nagyméretű nappali; mivel a vendéglátás szinte kizárólag a konyhában történik, ezért az építkező családok pénzük legnagyobb részét egy TV-néző szoba kialakításába feccölik. Túlhaladott technikai vívmány pl. a korszerű nyílászáró és a túlzott szigetelés. Addig tökéletesítgették korunk szakemberei a nyílászárókat, hogy ma már gyakorlatilag légmentesen zárnak; de egyrészt egészségtelen egy dunsztos üvegben élni, másrészt gyakori szellőztetéssel több energiát vesztünk el, mintha a tökéletlenül záródó fa ablakainkon filtrálódna keresztül némi kis friss levegő a nap 24 órájában. A lista hosszan folytatható. A kérdés tehát inkább az, hogy lehet-e egészséges és kényelmes otthont berendezni egy hagyományos építésű házban?! A válasz egyértelmű igen. A kifűthetőséget, tisztán-tarthatóságot, szellőztethetőséget és egyebeket mint láttuk nem a modern technikai vívmányok garantálják! Azok csupán egy-egy újfajta megoldást kínálnak mindezek biztosítására. Viszont egy halom új veszélyforrást is rejtenek magukban, ami miatt jobb ha kellő bizalmatlansággal fogadjuk őket, a teljes kiismerésükig. (gondoljunk csak a panelek azbeszt szigetelésére, amiről utólag kiderült, hogy rákkeltő, stb.) Hasonlóképpen pórul járhatunk, ha a modern igényeket (pl. vízben úszó fürdőszoba) külön gondosság nélkül házasítjuk a hagyományos szerkezetekkel. Tehát összegzésképpen: nem kell a mosdóvízzel kiönteni a gyereket is. Egészséges és komfortos otthon hagyományos építésű házban éppúgy létrehozható mint a modern építésű házakban. A kulcsfogalom a végletes tudatosság, ami nélkül mindkét esetben pórul járhatunk.

2.6.Nem idejétmúlt a stílus?

Nem.

Esztétikai szempontból: egységes, rendezett falukép/utcakép kialakulására semmilyen más módon nem számíthatunk. Gazdasági, anyagi szempontból: Sok esetben paradox módon olcsóbb a kézzel gyártott, mint a tömeg-termelt. Falazat esetében például drágább futószalagon gyártott téglából építkezni, mint kőkorszaki módszerrel, kézzel, fáradsággal készült vályogfalazatot csináltatni. (lásd pl. www.valyogfal.hu)

2.7.Más országokban szokás ilyen (helyi-, hagyományos-, népi-) stílusban építkezni?

Igen. Abszolút! Nézzen szét a „saját szemével” 3D-ben a Google segítségével:

Ausztriában:  
Franciaországban:  
Hollandiában:
Angliában:
Angliában:

A hazai építész/design/trend magazinok és médiumok azt sugallják, mintha tőlünk nyugatra mindenki modern/kocka/csupa-üveg villákban lakna; holott az igazság pont az ellenkezője! Nincs még egy olyan ország, ahol a hagyományos építészet ennyire szétforgácsolódott, elveszett volna! Pedig a mi hazánk népi építészete lenne az égkő a világ népi-építészeteinek sorában! Hiszen a legszebb! Ennek ellenére hagyományos falu-, és utcakép 2-3 különleges sorsú településünkön maradt csak meg. Hagyományos arányokat, mintákat illene nálunk is minden háznak követnie! Máshogy soha nem lesznek szépek a településeink! Ez olyan egyszeregy, hogy nem is érdemes kifejteni.

2.8.Magyarországon szokás ilyen stílusú házakat építeni?

Egyre többen érzik szükségét hagyományaik és környezetük restaurálásának. A kommunizmusból már minden épeszű ember kiábrándult, a nyugati fogyasztói társadalom gazdasági elitjének fényűző divatjait még sajnos sokan követendő, „haladó” trendnek látják. Szerencsére sokan már ez utóbbiból is kiábrándultak, és identitásukra büszke, hagyományaikat követő nemzeti/népi/hagyományos/helyi stílusban terveztetik, építik házaikat.

Van példa arra is, hogy hazánk valamely tájába beleszeretett intelligens külföldi szintén népi stílusban építteti házát, nyaralóját. Jó példa erre a Balaton-felvidék ill. a Káli-medence egy-egy idilli, „aranykori” része. (Sajnos a hazai építészek egy része ezen érintetlenül maradt helyekre sem átall „nemzetközi trendeknek megfelelő nívós kortárs építészeti terméket” letenni, tovább hígítva ezzel a helyi ízeinket, identitásunkat)

3. Mit tegyek, ha kedvet kaptam?

  • A régi parasztházakat nem építészek tervezték. Nem kizárt, hogy Ön is szép házat építene, ha természetes anyagokból, a józan paraszti eszét követve építene. Ez ma nem teljesen legális; hiszen jogosultsággal/kamarai tagsággal (stb.) rendelkező építésznek kell aláírnia a terveket, nem beszélve a kötelezően bevonandó szakági tervezőkről (statikus, energetikus, stb.). Viszont! Ajánlott és hasznos, ha ön előremegy a tervezésben. Például kinn alszik néhányszor az üres telken; átéli hol megy le a nap, s hol kel fel, melyik részen fúj a szél, honnan van kilátás. Eközben tervezget, rajzolgat, képzeleg. Fejben felépíti a házát, végiggondolja gerendáról-gerendára, alaptól-kéményig.
  • Miért hasznos mindez?

    Így egyfelől lépésről lépésre azt az utat járja, amin elődeink is jártak, akik a ma csodálattal ámult parasztházakat építették. Másfelől jelentősen lerövidíti a tervező munkaidejét! Hiszen konkrét elképzelések, skiccek, vázlatok esetén az építésznek csak műszaki-szerkezeti tartalmakkal kell bővítenie a meglévő elképzelést. (meg persze a hibákat kijavítani; bürokratikus sallangokat produkálni, szabványos műszaki rajzzá alakítania, stb.) Lényeg, hogy akár 20-40%-al csökkentheti a tervezői költségeket, nem beszélve arról, hogy annyi időt tölthet a „hely/telek szellemének” megismerésére, olyan gondossággal és alapossággal barátkozhat a helyi adottságokkal/viszonyokkal, amennyi munkaidőt egész biztosan nem tudna megfizetni egy tervezőnek. Pedig ez lenne az egyik legfontosabb dolog!

  • Építsen vályogból! www.valyogfal.hu Akár vegyen részt az építkezésben is.
  • Terveztesse meg velünk, vagy az általunk ajánlott tervezőkkel a házát. (elérhetoség)
  • Amit ne csináljon, az az hogy modern, mediterrán, vagy akármilyen más stílusban tervező építészt kér fél népi stílusú ház tervezésére! Abból csak „népiesch” csomagolású, valójában jellegtelen, üres épület fog születni.
  • Vegye fel kapcsolatot alapítványunkkal! (2012. második felétől)